8. Első találkozás

  - Khm... megjöttem. - bökdöstem meg a vállát, mire kicsit összerezzent, de nem ijedt meg, szerencsére.
  - Sziaa! -állt fel puszit adni és megölelni. - Mi újság? 

  - Semmi különös. Voltam a főnöknél és adott egy rakat papírt. Gondolom téged és a többieknek nem ad ekkora melót. 

  - Dehogy is. Ad ő, csak egy picit kevesebb időt vesz el tőlünk. Plusz te szerintem megint azt a fura fotóst kaptad. - mondta mire a régi rossz emlék tört utat magának a fejemben, ami ugyan nem végződött rosszul, de nem kellemes. 
  - Tuti, hogy nem.
  - Ne legyél olyan biztos te abban. - vigyorgott Chae. Még szerencse, hogy fogalma sincs mik történtek régen.
  - Megnyugodhatsz. Sosem voltam semmiben ennyire biztos. - erősítettem meg kijelentésem, azt tudva, hogy Tae Jun 'kissé' fegyelmezte, és utána való nap szóltunk a főnöknek a fotós erőszakosságáról. 
  - Rendben. Nemsokára úgyis megtudod. - mosolygott.
  - Majd csak holnap. Addig van elég időnk. Szóval miről akartál velem beszélni? Baj van? - tértem át a fontosabb dologra.
  - Nincs baj. Gondolom már tudsz a U-KISS-ről.
  - Igen. Nem sokra jutottam Kevinnel ebben a témában, de majd megszokom valahogy. - rántottam meg a vállam egy picit - Egyenlőre a legfontosabb, hogy nem lebzselnek körülöttünk a firkászok. 
  - Igen-igen. Ez lett volna az egyik dolog amiről beszélni szerettem volna veled, de így már semmi. A másik pedig az, hogy szeretném, ha ma olyan 8 körül ráérnél és elmennénk egy kicsit bulizni. Persze MinAh és HyoRi is jönnek. Őket nem lehet ilyenből kihagyni. - kuncogott. 
  - Kizárt. - mosolyogtam én is - Akkor 8-kor. És a megszokott helyre? 
  - Igen. Ott vannak a legjobb emlékek. Jó hogy oda megyünk. - mondta ChaeRim és elkezdtünk nevetni.
  - Rendben, 8-kor a bejáratnál? 
  - Igen, de legyél pontos. - figyelmeztetett viccesen.
  - Az leszek. - nyújtottam nyelvet rá.
  - Nagyon helyes. Kérsz valamit inni?
  - Igen. - válaszoltam és ő máris intett a pincérnek.
Kihozták az italom és lassan megittam, majd miután mindketten végeztünk elmentünk fizetni. Aztán felhívtam HyoRi-t és megbeszéltük, hogy hova fogunk menni. Egy kis filmezés, majd utána egy kis italozás. A találkozót MinAh-val és HyoRi-val a mozi elé beszéltük meg.

A film közben és utána is mindenki rajtam nevetett, mert alig mertem a vászonra nézni. Nem hiszem el, hogy sikeresen rábeszéltek a horror filmre. És nem is egyszer, majdnem sikítva menekültem ki a teremből. A horror film rossz részeit még az is tetőzte, hogy 3D-ben kellett nézni. Soha! Soha többet nem leszek gyenge. Nem fogok ilyenbe még egyszer beleegyezni.
  - Jajj, Jeong Eun. Ne már, hogy ennyire félős vagy. Még mindig a film hatása alatt vagy? - integetett MinAh a kezével szemem előtt.
  - Én... Nem hiszem. Vagyis.. Nem tudom. - kezdtem el dadogva beszélni, mert tényleg sokkolva voltam - Soha! Többet! Nem! Vesztek! Rá! Ilyenre! - tagoltam a szavakat, hogy komolyan vegyék, de csak nevettek - Ez nem vicces. - vágtam komoly képet. 2-3 másodpercig csönd volt és ismét nevetés kezdődött, de most már én is csatlakoztam.
  - De olyan vicces reakcióid voltak. - mondta HyoRi és elkezdte mutogatni őket.
  - Az volt a legjobb, amikor a kukoricát majdnem az előtted ülőre dobtad és közben még félre is nyeltél. - szólt közbe ChaeRim is.
Még egy 2 órát így elvoltunk csajokkal. Sétálgattunk, beszélgettünk, jó sokat nevettünk RAJTAM és a mozis dolgon, majd haza kísértek 6 óra fele és figyelmeztettek, hogy ne késsek az estére megbeszélt programról.
Kevin még nem volt itthon. Nem igazán tudom, hogy mennek ezek a forgatások. Egyszer úgyis látni fogom. Ami késik nem múlik.
Gyorsan átöltöztem, sminket tettem fel, megcsináltam a hajam és már indultam is.

A ruha amit felvettem felül fehér, alul pedig fekete volt és a szoknya végéhez egy csipkés szerű anyag volt oda varrva. A két szín találkozásánál egy öv helyezkedett el masnival a közepén, amire egy csatot raktam a jobb összhatás kedvéért.
Amikor megérkeztem a megbeszélt helyre a csajok már ott vártak.
  - Ügyes vagy! - ugrottak mind a hárman a nyakamba.
  - Nem késtél. Csoda történt vagy mi a szösz? - viccelődött HyoRi.
  - Tudom. És lehet, hogy tényleg csoda történt. Akkor mehetünk? - kérdeztem és végignéztem barátnőimen.

MinAh egy térd alá érő ruhát vett fel. A ruha felső része csipkebetétes volt, a mellkas közepétől maga a ruha kezdődött. Többféle forma helyezkedett el rajta végig. Annyira jól állt neki, mintha rá öntötték volna.

HyoRi egy fehér ruhát viselt. A felső része szépen volt szabva és a mell alatti résztől kezdve olyan volt, mint egy balerina szoknya. Ritka, ha ilyen ruhát vesz fel, de neki is nagyon jól állt.

És végül ChaeRim. Ő egy fekete ruhában volt. Két oldalt kettő kicsit vastagabb varrás húzódott, amit úgy csináltak meg, hogy redőzze a ruhát. Ezzel növelve azt, hogy a viselőjére irányuljon a pasik figyelme. A ruha alja nem volt testhez simuló. Az laza volt, hogy ne fogja le a lábakat.

A ruhaelemzések után bementünk a nagy épületbe. Valahogy furcsa volt, hogy MinAh csak intett az őrnek, aki habozás nélkül félre állt az útból. Lassan sétáltunk végig a hosszú folyosón, majd bementünk a ruhatárhoz és leraktuk a kabátokat. Utána mosollyal az arcunkon besétáltunk a nagyterembe, ahol már folyt a buli. Az embereken, akik a táncparketten voltak látszott, hogy nagyon jól érzik magukat. Nagyon sok ismerős arcot láttam, de nem nagyon foglalkoztam velük. A lényeg az volt, hogy a legjobb barátnőimmel vagyok a szülinapomon. Miután bementünk a terembe, utunk egyből az italos pulthoz vezetett. Ittunk 1-2 pohár valamit aminek nem tudom a nevét, de nagyon finom volt azt el kell ismernem. Nem szoktam alkoholos dolgokat inni, de alig volt érezhető.

Amint elléptünk a pulttól valaki felsétált a színpadra egy mikrofonnal.

  - Hát szép estét mindenkinek! Jól érzitek magatokat? - tette fel a megszokott kérdést és mindenki sikítozott válaszképp - Helyes! Ez a jókedv egész este meg fog maradni, mert mi teszünk róla! - miközben a hangulatfelelős emberke beszélt, mi csajokkal egyre közelebb merészkedtünk a színpad felé. Amikor oda értünk ránk nézett, vett egy nagy levegőt és folytatta a mondandóját - És ma van itt egy szülinapos akinek van egy meglepetésünk. - mondta és gyorsan lefutott a színpadról hozzánk, megfogta a kezem és felrángatott maga mellé. Ahogy felértünk mindenki sikítozott és fütyült, aztán a mikrofonos csávó magamra hagyott fent. Hirtelen olyan csend lett, hogy elkezdtem félni mi fog ezután következni. Ránéztem csajokra akik ördögi mosollyal néztek rám, majd HyoRi kacsintott egyet és kinyújtotta a nyelvét. Még pár másodpercig csönd volt, aztán megszólalt egy dal és ismeretlen fiúk sétáltak fel a színpadra. Utolsóként Kevint láttam meg óriási vigyorral. A fiúk körbe álltak és elkezdtek énekelni és táncolni.( http://www.youtube.com/watch?v=A8I2KRhJzyI ) Közben én a tagok között ide-oda jártam. 

Elég rendesen megmozgattak, majd miután véget ért a dal a fiúkkal együtt levonultunk a színpadról. Hátul az öltözőben még mindig a színpadon történteken jártak a gondolataim. Szóval ők a U-KISS. Elképesztőek voltak. 

  - Boldog születésnapot! - szólalt meg Kevin egy tortával a kezében.

  - Boldog szülinapot, Jeong Eun! - mondták utána egyszerre a többiek is.

  - Kö... Köszönöm szépen. - mosolyogtam és elfújtam a tortán lévő gyertyát.

  - Olyan jó, hogy végre megismerhetünk. - szólalt meg az egyetlen fekete hajú tag. Olyan fiatal. 

  - Én is örülök. És elképesztőek voltatok a színpadon. - ismertem el. Végignéztem a fiúkon, mire Kevin mellém lépett és adott egy puszit az arcomra.

  - Had mutassam be neked őket. - mondta és felemelte a kezét - Dongho, Eli, AJ, Hoon, Kiseop és SooHyun. - elmondta a neveket, miközben mutatta, hogy éppen kinek a nevét mondja.

  - Örülök a találkozásnak. - biccentettem a fejemmel egy aprót.

  - Szerintem mi még annál is jobban. - mondta Hoon mosolyogva.

  - Jeong Eun. - nézett rám Kevin - Szerintem most menj vissza a lányokhoz és érezzétek jól magatokat. Ha eljöttök innen akkor csörögj rám vagy írj üzenetet és értetek jövök. 

  - Rendben. - bólintottam. Szerelmem közben a fiúkra nézett akik csöndben kivonultak az ajtó elé. Amint becsukódott az ajtó mögöttük Kevin hevesen megcsókolt. Persze, hogy nem tudok még ilyenkor sem ellen állni neki, ezért visszacsókoltam. Még mielőtt több is lehetett volna leállítottam.

  - Akkor...majd hívlak. És még egyszer köszönöm a tegnapot is és a mait is. Elképesztőek vagytok. - mondtam miközben eltoltam magamtól.

  - Érted bármit. - mosolygott,majd még egy gyors puszit nyomott ajkamra és kisétáltunk mi is az öltözőből.
Kevin a fiúkkal elment haza, én pedig visszamentem csajokhoz és az egész estét végig buliztuk.

Később, ahogy megígértem hívtam Kevint. Elvittük a lányokat haza. És amint mi is haza értünk bevetettük magunkat az ágyba. Szerelmem gyorsabban elaludt,de nem sokkal később én is álomba merültem várva a holnapi fotózást.

Folyt. Köv.