Üdvözletem! Az én nevem JeongEun. 19 éves vagyok és egyedül élek Seoulban. Sok barátom van, köztük van egy személy aki mindennél fontosabb nekem. Ő Kevin Woo. 2 évvel idősebb nálam és úgy tekint rám mintha a kis húga lennék. Sajnos én nem tudok rá úgy nézni mintha a bátyám lenne. Én többet érzek iránta mint azt eleinte gondoltam volna, de annyira jó érzés amikor megölel, puszit ad az arcomra vagy a homlokomra mielőtt haza megy. Ezért is nem merem elmondani neki,hogyan is érzek iránta. Ó és elfelejtettem megemlíteni, hogy esténként korrepetál matekból és angolból. Így vizsga előtt teljesen jól jön a segítsége. Rá mindig számíthattam és még most is. Ha bajban voltam mindig segített, ha sírtam megvigasztalt és velem aludt el.
Egyik reggel arra ébredtem,hogy valaki mocorog mellettem. Felültem, benéztem a takaró alá. Kevin volt az. Olyan csendesen szuszogott. Úgy 10percig csak néztem ahogyan alszik majd ránéztem az órára.
-OMO!!!!-kiáltottam mire Kevin legurult az ágyról.
-Áucs... ez fájt.-simogatta fenekét,hogy csillapítson fájdalmán.-Mi történt?-felállt és visszaült az ágyra.
-Ma van a vizsgám? Kérlek mond azt, hogy nem!
-Igen, ma lesz.Miért?
-Mert 5 percem vagy beérni.
-MIIIII?-kerekedtek ki szemei.
-Jól hallottad. Áh!!! Nem fogok beérni.-szaladgáltam a szobában össze-vissza közben összeszedtem minden cuccom.
-Nyugi, beérsz időben és jól fog sikerülni.
-De már csak 3 percem van és gyalog is 12 perc az út. Mégis hogy a fenébe érjek be ennyi idő alatt? Hmm?-hallotta a hangomon, hogy kezdek nagyon ideges lenni.
-Maradj csöndben és megtudod.-gyorsan ő is felöltözött,majd megragadta kezem és kihúzott a ház elé. Azt hittem ott helyben szív rohamot kapok. Vett egy városi sportkocsit amiből a világon eddig csak 15 darabot készítettek. Természetesen a kedvenc színében.
-Sok sikert.-nyomott egy puszit az arcomra, majd elengedett és visszament a kocsihoz. Kellett pár másodperc mire magamhoz tértem.
Beértem a terembe. Pont időben, mert még nem osztották ki a lapokat így MEGÍRHATOM!!! Annyira örültem. Leültem egy üres helyre és kikaptuk a kérdéseket. Azt hiszem 2 órás volt a vizsga. Utána ki kellett menni a teremből, majd 30perc múlva vissza hívtak minket az eredmény miatt és...és...sikerült!!! Haza érve megláttam, hogy Kevin finomabbnál finomabb kajákkal várt. Nagyon jó kedve volt, nekem meg olyan "vicceljük meg" kedvem. Ebből lett egy ötletem.
-Sziaaa-ugrott a nyakamba,de én csak megálltam és szomorúan lehajtottam fejem-Nem sikerült?-kérdezte aggódva. Én csak megráztam a fejem.-Semmi baj.-megfogta állam és felemelte,hogy mindenféleképpen belenézzek szemébe,de nem vagyok nagyon kitartó ezért elröhögtem magam.
-Csak hülyülök. Maximum pontszámmal sikerült.-hirtelen felkapott és pördült velem egyet, majd odasétáltunk a szépen, gondosan megterített asztalhoz.
-Csak neked csináltam. Tudtam,hogy sikerülni fog.
Leültünk enni. Én minden falatnál hümmögtem, mert annyira finom volt, hogy arra nincsenek szavak. Gyorsan elpusztítottunk mindent. Indultam volna mosogatni, de Kevin kivette kezemből a tányérokat és ő kezdte el.
-Menj fürdeni és utána sipirc aludni! Ki kell pihenned magad.-mondta, közben rám mosolygott. Azért, hogy ne lássa rajtam a hirtelen szín változást felfutottam az emeletre.
Egy jó habos fürdőt készítettem, ami nagyon is jól esett. Pancsoltam kicsit, utána kikászálódtam a kádból, és ekkor koppant valami...hát nem elfelejtettem behozni a pizsamám!? Gyorsan magam köré csavartam a törülközőmet és kilestem az ajtón.
-Huh...-megnyugodtam és beszaladtam a szobába. Először fehérneműt kerestem utána pizsit. A keresés sikeresen végződött. Megfordultam és velem szemben Kevin állt rákvörös arccal.
-Khm...bocsánat én csak...jöttem..megnézni, hogy...le...lefeküdtél-e...-kissé dadogósan hangzott mondata.
-Öööö...-nekem meg egy szó sem akart kijönni a számon és egyre vörösebb lett a fejem. Újra elfutottam előle. Amint becsuktam a fürdő ajtaját a földön kötöttem ki,mert lábaimból minden erő elszállt. Azon gondolkoztam, hogy ha csak olyan vagyok számára mint egy "húg" akkor miért volt pirosabb az arca mint nekem, miért volt jobban zavarban nálam? Hiszem Ő látott engem egy szál törölközőben, nem én őt fél pucéran vagy valami ..akkor? áhhh..nem értem!
Sokáig beszéltem magamban. Már a pizsi is rajtam volt, az ágyban feküdtem és a hasam is tele finom kajákkal, de mintha valami vagy valaki hiányozna. Te jó ég! KEVIN!!!!
Előkaptam a telefonom és tárcsáztam. 1 csöngés...2 csöngés...3 csöngés..valami nagyon furcsa, mintha a közelben lenne, mert hallom ahogy csörög. Lefutottam a nappaliba és a kanapén találtam egy alvó Kevint. Óvatosan odaosontam hozzá, majd egy gyors puszit nyomtam homlokára.
-Szeretlek és köszönök neked mindent.-kiegyenesedtem és alig hallhatóan, mintha csak az orrom alatt dünnyögnék, kimondtam ezeket a szavakat. Indultam vissza a szobámba, de Kevin csuklómnál fogva vissza rántott és lenyomott a kanapéra.
-Ke..Kevin...Te meg..mit csinálsz? Légy szíves engedj el!-próbáltam kiszabadulni alóla, de sehogy sem sikerült.
-Csak ha válaszolsz egy kérdésemre.
-Attól függ, hogy mit fogsz kérdezni.-oldalra fordítottam fejem, de államnál fogva vissza fordította, hogy a szemébe nézzek.
-Szeretsz?-hirtelen sokkolt a kérdése és próbáltam valami hihetőt kitalálni válaszként.
-Csak úgy mint egy bátyust szeretni kell és lehet.-mosolyogtam hamisan, de nem hitt nekem.
-Pár perccel ezelőtt amikor azt hitted alszok egy szerelmes "szeretlek" hagyta el szád. Vagy tévedek?
-Heh..? Akkor valamit nagyon félre érthettél, de most tisztázzuk, hogy úgy szeretlek mint egy húg a bátyját. Most már elengedsz?-ficánkoltam, de Kevin szorosan, mégis gyengéden ölelt meg és nem hagyta érintetlenül érzékeny pontom..a nyakam. Muszáj volt többször belecsókolnia, hogy kirázzon a hideg és kicsit hangosabb sóhajok hagyják el számat.
-Áruld el nekem: MIÉRT MENEKÜLSZ???-ajkával egyre jobban közelített ajkam felé, majd végül csókban forrtunk össze. Az első csókom. Mióta álmodoztam erről a percről...most mégis próbálok ellenállni mindennek. De az érzéseim uralkodnak eszem felett. Visszacsókoltam. Karom át tekertem nyaka körül és közelebb húztam magamhoz. Éreztem ahogy elejt egy mosolyt szája sarkán. Még pár másodpercig csókoltuk egymást, de Kevin eltávolodott tőlem.
-Utoljára kérdezem meg...Szeretsz?????- egyenesem szemembe nézett, két keze közé fogta arcom. Nem tudtam mást csinálni, minthogy eltakartam és bólogattam. Ekkor Kevin felkapott, felvitt az emeletre a hálószobámba, majd letett az ágyra.
-Kérhetek tőled valamit? Innentől kezdve légyszi ne mászkálj egy szál törülközőben, mert a következő ilyennél már tényleg nem tudom türtőztetni magam.-kikerekedtek szemeim. Nagyon új még ez az egész. Hogy Kevin megcsókolt és most is itt van velem.- Cöh..nehéz...nehéz...de kimondom én elsőnek...
-Rendben, nem fogok úgy mászkálni. De mit akarsz kimondani?-néztem rá furcsán.
-Őőőőh... ummmm...-sötétben voltunk, de tudtam, hogy elpirul-Sze..Szeretlek!- végre kimondta mire én csak elmosolyodtam és egy puszit adtam szájára. Annyira édes amikor zavarban van.
-Én is.-most ő adott puszit, de többet mint én és a puszik átváltottak csókra. Kevin egyre szenvedélyesebben csókolt, majd nyelvét végig húzta alsó ajkamon mire egy sóhaj kíséretében beengedtem számba. A hosszú csók csatánk véget ért. Egymással szemben lefeküdtünk az ágyra, a takarót magunkra tettük. Kevin közelebb húzott, hogy fejem mellkasánál legyen azért, hogy hallhassam heves szívverését, aminek én vagyok az okozója.-JeongEun, elnézed azt a 2 év különbséget és leszel a barátnőm?
-Figyelj Kevin én nem tudom, hogy ez helyes dolog-e, de ez csak az eszem. A szívemre is hallgatnom kell. Ő azt mondja, hogy IGEN.- fülig érő mosolyt mutatott majd utána kaptam egy jó éjt csókot és elaludtunk.
Reggel szerencsére nem kellett korán kelni. Úgy 10 óra körül ébredtem fel. Kevint egy arcra puszival keltettem és amikor át akart ölelni kipattantam az ágyból, így ő mintha csak gurult volna egyet. Lementem a konyhába, készítettem friss kávét mindkettőnknek.
-Jó reggelt! Felkelni lustaság!- elmentem 5 percre erre ő vissza alszik? A két bögrét letettem az éjjeli szekrényre, halkan közelebb mentem Kevinhez és elkezdtem bökdösni az oldalát.
-Gyere csak ide!-mondta kicsit rekedtes hangján. Derekamnál fogva berántott az ágyba majd maga alá gyűrt. Kaptam jó sok puszit mindenhova az arcomon, de nem bántam hisz attól kaptam őket akit mindennél jobban szeretek.
Megittuk a kávét, megmosakodtunk, átöltöztünk és közben egy randit beszéltünk meg mára. Úgy terveztük, hogy először elmegyünk moziba, utána pedig kiülünk a parkba enni, egy kis piknikezés keretében. Gyorsan még utolsó dologként beágyaztunk és kezünket összekulcsolva kiléptünk a ház ajtaján s belevetettük magunkat a mai nap programjaiba...
Folyt Köv.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése